Vérnyomás – A csendes gyilkos

Fáj a fejed? Gyakran szédülsz, fáradékony vagy, esetleg az orrod vére is elered néha? Bizony lehet, hogy magas vérnyomásod van, annak ellenére is, hogy fiatal vagy. Most kiderül, hogy milyen következményei, és milyen tünetei lehetnek a magas vérnyomásnak.

A vérnyomás a vérnek az erek falára kifejtett nyomása a keringési rendszerben. Ha a vérnyomásról beszélünk, akkor a nagy artériákban mérhető nyomásra gondolunk általánosságban. Mivel az artériák kisebb ágakra (kapillárisokra) oszlanak, a vérnyomás csökken. A legjelentősebb csökkenés a hajszálerek előtti kis verőerekben történik. A hajszálerek vénás végén a vérnyomás nagyobb, mint az artériás végén. Ennek a nyomáskülönbségnek köszönhető, hogy a hajszálerek artériás végén a víz és a kismolekulájú anyagok átszűrődnek a szövetközötti térbe, majd a vénás végen visszaszívódnak.

A szív

A szív ritmusos összehúzódásaival a vért pumpálja a verőerekbe. Két vérkör van, a vér mennyisége pedig azonos bennük, azonban a kisvérkör nyomása alacsonyabb. Az összehúzódás (systole) során a kipumpált vérnek a mennyisége a pulzustérfogat. A szívritmus pedig a szív percenkénti összehúzódásainak a száma. A fent említett két mennyiség szorzata pedig a perctérfogat (4,5 liter/perc). A szív összehúzódása után az elernyedés (diastole) következik.  A systole és diastole folyamata együtt a szívciklus. A kor előrehaladtával az artériák rugalmassága csökken, így a diastolés nyomás megnő, valamint a perifériás vérkeringés romlik.

Szabályozó tényezők

A vérnyomás idegi szabályozás alatt áll. A vazomotor központ az agytörzs formatio reticularis-ban található. Ez a központ figyeli a rajta átáramló vér széndioxid és oxigén tartalmát, valamint a hőmérsékletet is ellenőrzi. Két részre osztható a terület, a központ növeli, a depresszor pedig csökkenti a vérnyomást. A depresszor központ legfontosabb idegi afferentációji a sinus caroticus-ban és az arcus aortae falában lévő baroreceptorok. Ezek a receptorok az artériák falának a megnyúlását érzékelik.

Neuroendokrin szabályozása alatt is áll a vérnyomás. A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, ami a leghatásosabb vérnyomás emelő hormon. A kéregállományban termelődő aldoszteron pedig a só, valamit a vízháztartáson keresztül befolyásolja a vérnyomást. A pajzsmirigy hormonjai csak közvetetten, az anyagcserére kifejezett hatásukkal befolyásolják a vérnyomást. A vese juxtaglomeruláris apparátusa által termelt renin-angiotenzin segítségével hat a vérnyomásra.

28

A csendes gyilkos

A hipertónia (magas vérnyomás) népbetegség. A megnövekedett vérnyomás hatására a szívnek sokkal több munkába kerül a vér keringetése az erekben. A hipertónia lehet elsődleges, vagy másodlagos. Az elsődleges hipertónia esetén a magas vérnyomás hátterében nem található semmilyen elsődleges betegség. A másodlagos hipertónia esetében azonban valamely egyéb szervrendszer (pl.: vese, artériák, szív, endokrin) megbetegedése okozza az emelkedett értéket.

A hosszabb távon fennálló magas vérnyomásnak súlyos következményei lehetnek. A szemben található ideghártya erei összehúzódnak, amely akár vaksághoz is vezethet. A vérkeringés károsodása okozta elváltozások szemfenék-tükrözéskor láthatóak. A vese különösen érzékeny a hipertóniára. Mivel megváltozik az átmenő vér mennyisége a vesén, a veseműködés igen gyors romlása várható. A másodlagos hipertónia egyik formája a renovaszkuláris eredetű magas vérnyomás. A vese artéria szűkülete gátolja a megfelelő véráromlást, így a vese renint termel, amely érszűkítő hatású a szervezet valamennyi erében. A másodlagos aldoszteronszint növekedés pedig fokozza majd a vesében a nátrium visszaszívódást, ami hozzájárul a hipertónia fennmaradásához.

Halálos végkimenetele is lehet a magas vérnyomásnak. A legáltalánosabb szövődménye a koszorúér-betegség (szívinfarktusveszély), a szívelégtelenségek, agyi szövődmények, például az agyi érkatasztrófa (agyvérzés), amelynek következménye a lebénulás és a beszédzavar.

A legtöbb embernek nem okoz panaszokat a magas vérnyomás, így a rutin vizsgálatok során derül rá fény. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta szervkárosodások miatt jelentkeznek. Ilyen a tarkótáji fejfájás, a szédülés, a fáradékonyság, a homályos látás, a mellkasi fájdalom és persze az orrvérzés.

effect-of-high-blood-pressure

Diagnosztizáláslarge

Legfontosabb eleme a diagnózis felállításának a vérnyomásmérés. Magas a vérnyomás, ha nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között különböző napokon végzett, legalább két, inkább három mérés átlaga nagyobb mint 140/90 Hgmm. Az orvos ekkor vizsgálatokkal tisztázza, hogy elsődleges, vagy másodlagos hipertóniával áll szemben a beteg. Fontos, hogy a másodlagos hipertónia esetében a kiváltó betegség kezelésére is szükség van. A vizsgálat során alaposan kikérdezik a beteget az életmódjáról, és egyéb betegségeiről.

Egyszerűbb megelőzni a bajt, mint kezelni. Próbáljátok tartani a normál testsúlyt, csökkentsétek a nátriumbevitelt, sportoljatok, ne igyatok (túl) sok alkoholt és egyetek változatosan. Ha pedig valamilyen panaszotok van, azonnal menjetek orvoshoz, mielőtt már késő lesz. Tarjányi Vera orvostanhallgató tanácsa szerint: Akik félnek a kivizsgálástól azoknak azt javaslom, hogy próbálják ezt legyőzni. A vizsgálatok csak első hallásra tűnnek ijesztőnek, valójában minimális kellemetlenséggel járnak, viszont annál nagyobb a hasznuk. A krónikus magas vérnyomás különböző, és meglehetősen súlyos társbetegségeket okozhat, ezért fontos, hogy minél hamarabb felismerésre kerüljön, hogy a beteg a megfelelő kezelésben részesülhessen, ígyl gyakorlatilag nullára csökkentve a szövődmények számát.